Oldalak

2011. május 22., vasárnap

Epres-maricpános bonbon

Ez volt a nap fénypontja! Mármint, amikor készen lett! Annyira örültem neki, hogy az ÖSSZES kijött formából, mint egy óvodás egy új/megtalált plüssállatnak! Igen, ugráltam, örömködtem és kicsit sikongattam :) Ja, igen: polikarbonáttal csináltam. 2. kísérlet volt, az elsőnél egy pár darab benne maradt, amit kénytelen voltam kimosni... Szóval úgy tudom, hogy polikarbnál a temperálás minősége igencsak lényeges.  

A temperálás még mindig a mumusom. Az addig még oké, hogy letemperálom jól a csokit (remélem), de sose tudom, hogy mire belekerül a formába, addigra esetleg lehűl és majd később nem fog kijönni, stb. Esetleg egy elrontott temperálással melegen teszem bele, akkor meg az a baj... Igen, gyorsan kell vele dolgozni, tudom. És akkor még mindig ott van a "maradék", amiből a töltött bonbon talpa készül, újratemperálás ismét, de még mindig marad, még mindig, még mindig és sosem fogy el :) Na jó, most a bonbon után készítettem szép (tervezetten) nagy kerek tábla csokit mindenféle finomságokkal a tetején. 

Na de mi is készült ma? 
Indulás: 1 óra múlva jön egy ismerős aromaterápiás kezelésre-masszázsra, addig épp van időm előkészülni. 
Praliné Paradicsom receptje alapján álltam neki eperpürét csinálni, ami pikk-pakk készen is lett. Ezzel párhuzamosan egy eper-rebarbara lekvár is készült. Persze rotyogás közben jutott eszembe, hogy nem passzíroztam át, de ez van. Eperpüré kész, lekvár rotyog, közben elkezdem a csokiburkot. 20 perc múlva már illóolajozni fogok, húzzunk bele. 

Temperálás kész (itthon találtam kakaóvajat, azt reszeltem hozzá a "legújabb" módszer alapján), formáva öntöm, odaütögetem, picit várok, kiöntöm, szilárdul. Ismerős lemondja, pedig fáj ám a dereka, de majd jön holnap reggel. Nos, én nem bánom, mert épp nagyüzemben voltam. 
Kész a burok
Töltelék benne, cicának is tetszik:)


Szóval akkor folytattam. Lekvár közben kész lett, bele üvegbe, eperpüré kihűlt de sebaj, csak a marcipánt keveredett el benne picit nehezen, amit belereszeltem. Így legalább nem kellett várni, hogy mehessen a formába, beleadagoltam (most épp kiskanállal), majd csokitemperálás, lezárás, és szilárdulás.

És izgulás....

Közben a maradék csokiból alkottam egy táblás csokit: kiöntöttem egy sütőpapírra, szépen elkentem, hogy kerek legyen, majd megszórtam finomságokkal. Ezek kerültek rá: 
- sózatlan pisztácia darabkák (Ázsia)
- mogyoró krokant (Ázsia)
- belga csokikaviár (Hedonismtól kaptam postán, köszi!:)
- cseresznyés robbanóscukorka (Hedonism szintén)
- kandírozott citromhéj (ez is postán Hedonismtól)
Színes, finom, kerek tábla csokoládé
Szerintem szép lett:) 

Kivettem a hűtőből. Volt, ahol nem sikerült lezárni rendesen. Nem sok esélyt adtam, hogy kijöjjön. Megfordítom és elkezdtek kipotyogni. Jó, a könnyeim nem kezdtek potyogni, de azért nagyon örültem. Picit "megcsavartam" a formát, jött a többi  is szépen egymás után! Az utolsóval küszködtem egy kicsit, de csak sikerült. Hűű, hát én nagyon boldog voltam! Aztán megkósoltam, és még inkább. A töltelék is szuper és a burok sem lett vastag.  Büszke voltam vagyok magamra! Ez jól sikerült! :) És ezt nem csak én mondom. 

(Lehet, hogy ez most nagyképűnek tűnik, pedig csak nagyon nagy sikerélmény volt, és úgy örülök neki! Érdemes volt megdolgozni érte 2,5 órán át. (Ebben az eperpüré és a lekvár készítése is benne van a bonbon mellett.)

A recept
20-25dkg étcsoki a burokhoz+lezáráshoz

A töltelékhez pedig eper, kis méz, citrom. Epret megmosni, leturmixolni, (leszűrni, ha nem szereted a magokat, nekem jó volt így is), lábosban melegíteni, összesűríteni egy kis citrommal és mézzel. Majd belereszelni egy kis marcipánt, amíg olyan jó krémes nem lesz. Fontos! A tölteléket kihűlve tegyük a burokba, mert különben megolvasztja a burkot. 20 deka eperből csináltam a 32db-os bonbonformámhoz. Háát, éppen csak elég volt. Inkább maradjon egy picit több :) 

Bonbonkészítés előtt ajánlom olvasásra a következő cikkeket -szerintem- profi bonbonosoktól, igazán hasznosak: 

2011. május 21., szombat

Első polikarbonát formás bonbon!

Egy darabig csak dédelgettem az újonnan vett polikarbonát formámat, barátkoztam vele, mire ki mertem próbálni. Ugyan a Csillagánizsos bonbontanfolyamon már használtam ilyet, azóta nem igen. Nekem a félgömb a kedvencem, addig kutattam, amíg nem volt. A cukrász nagykerben, ahol vettem, ott sem volt, amikor mentem, de épp ott tartózkodásom alatt érkezett a szállítmány, melynek első dobozába az eladó belenyúlt, és ez volt legfelül. Hát így legyen nekem szerencsém a mai lottón is :) 

Szóval a kísérletezés előtt elméletben felkészítettem magam alaposan mindenféle okos gasztrobloggerek (Praliné Paradicsom, Levendula&Csokoládé)  tanácsai alapján. Ajánlom mindenkinek :) Aztán belevágtam. Hogy mi volt a motiváció, amiért épp aznap? Azt már nem tudom, mert még áprilisban volt, de tudom, hogy kerestem valami apropót. Ja, igen! Praliné Paradicsomnak (PP)  a csokis játékán akartam indulni, és hát alkotni kellett valamit. A játékszabályok szerint az ő receptjei alapján, vagy legalább az kell, hogy adja az ihletet. Ez nem volt túl nehéz, mert nagyon jó és használható receptek vannak a blogján. 

Kiválasztottam hát egy mogyorós-csokis bonbont, és elkezdtem. Követtem a receptet, minden szuper is volt, a végén ihletszerűen tettem a töltelékbe pár csepp levendula illóolajat, megadva neki a végső lökést :) Van, aki szereti. És van, aki nem. 
A végén meglepett, de kijöttek a bonbonok. Kicsit kellett ütögetni, csavargatni. Néhány kipottyant. Még vissza a hűtőbe. Még néhány kijött. És így tovább egy darabig. De egy pár sehogy sem akart kijönni. Egy picit kikapartam belőle óvatosan, de ami a polikarbon volt tisztán, azt ki kellett mosni :( 

Ezek után egy ideig nem mertem hozzányúlni a temperálás-mumus miatt. Mert ugye ennél a formánál a lényeg itt van... De csak vettem a bátorságot, és nekiálltam, és szuper lett! De erről a következő bejegyzésben írok :) 
Ja, eme bonbon készítése előtt alkottam a macaront, úgyhogy már picit fáradt voltam :) 

A maradék csokiból pedig kis pisztáciás táblákat csináltam. 

Mint említettem, a motiváció PP húsvéti játéka volt. Mindkét alkotást beküldtem. Épp Pécsett sétáltam, amikor láttam Facebook-on, hogy kisorsolta a nyerteseket.Valahogy éreztem, hogy ott és akkor telefonról el kell olvasnom a bejegyzést. És nyertem!!! :) Ráadásul nem is a töltött bonbonnal, hanem a kis pisztáciás táblákkal :) Ugyan elég szerencsés vagyok sorsolásilag, de attól még nagyon örültem ám! Azt hiszem így lett kerek a történet.
A csomagom tartalma: 
- epres-rebarbarás likőr (már használtam egy elcseszett epres macaronhoz, aminek a száradó, ragacsos tésztáján keresztül sétált a cica..)
- zöld csokit
- kék díszítőcukorkát
- saját bonbonokat Erinaceától
- nugát
Még várják soraikat...
Erinacea, ezúton is köszönöm szépen mégegyszer!!! :)

Én pedig gyűjtöm a bátorságot a többi polikarbonátos bonbonomhoz:) 

2011. május 18., szerda

Top Dogs

Neem, nem kutyát főztem! :) Azt a világ másik felén művelik...  Ez most nem gasztro, hanem egy kis kultúra! Születésnapi ajándékba kaptam színházjegyet, és mondhatom, életem legjobb színdarabja volt! A Top Dogs előadást néztük meg a Katona József Kamrájában, és mondhatom zseniális volt!!! A történet, a blokkok, a színészek, minden!:) 
Én speciel nagyon fáradt voltam az aznapi továbbképzés miatt, és fogalmam sem volt, hogy hogy fogom túlélni alvás nélkül... De persze simán, mert az előadás 110percig pörgött és humorban sem volt hiány, sőt! Aki nem volt még a Kamrában eddig (ahogy én sem), egy pici kifutó szerű színpadot kell elképzelni, és körülötte 4 blokkban ülnek az emberek, kb 100férőhelyes a nézőtér. Először azt hittem, hogy interaktív előadás lesz, de tévedtem. Ennek ellenére szuper volt.

A darabot Bagossy László rendezte, és már 9 éve játsszák töretlen sikerrel, kapott is díjakat!:) A tartalom is érdekel valakit? :) Na jó, röviden: arról szól, hogy a kirúgott topmenedzserek, akik enyhén szólva el vannak szállva maguktól, egy tréningcég segítségével, hogyan találják meg önmagukat. Kapnak egy kis lelki fröccsöt, önbizalom tuningot pozitív gondolkodással megspékelve, és segítenek nekik reintegrálódni a való életbe. Van, akinek a végén sikerül... De még itt is olvashattok róla. 

Szerintem érdemes megnézni, ha netán multinál dolgozik valaki, akkor meg k-ö-t-e-l-e-z-ő! :) 

2011. május 10., kedd

Szülinapi epres Pavlova!

Tudom, már régen nem írtam (pedig rengeteg témám van), de úgy gondoltam, hogy a szülinapom kiváló apropó egy újabb bejegyzéshez. Pláne, hogy még tortát is készítettem magamnak:) Életem harmadik tortája, és az első saját szülinapi tortám. Tavaly Ízbolygótól nyertem egy csomagot (olyan játékon, mint, ami most is van nála!), melyben az általam választott sütinek egy málnás-csokis Pavlovát kértem, és annyira bejött, hogy úgy gondoltam, ilyesmi lesz a szülinapi tortám is:) De mivel málnaszezon még nincs, epe viszont van, ezért epres lett! 

Epres Pavlova torta
A "tésztához":
8 tojás fehérje
27dkg porcukor
1tk balzsamecet 
3ek kakaó (nem cukrozott, nálam Van Houten volt)
5dkg csokipasztilla/apróra vágva (nálam 53,8% Callebaut volt)
(Ha valaki nem szereti a túl édeset, akkor elég bele a kakaó vagy a csoki.)

A krémhez:
0,5l tejszín (növényi vagy habtejszín)
És a tetejére annyi eper, amennyi csak ráfér!!!! :)))) (20-30dkg)
Ehhez tettem volna egy pici epres-rebarbarás likőrt, amit múltkor nyertem Praliné Paradicsomtól (jóó, majd beszámolok:), de mivel gyerekek is ettek belőle, ezért mégse. Pedig szép rózsaszín lett volna a tejszínhab :)

A fehérjét felverem majdnem keményre egy csipet sóval, majd mielőtt teljesen kemény lenne, apránként hozzáadom (a lehetőleg leszitált) porcukrot. Utána mehet bele a balzsamecet, a kakaó, és a csoki. Még párat keverek rajta óvatosan (nem habverővel), és mehet is a sütőpapíros tepsire. 
Most 180fokra előmelegített sütőbe tettem, majd visszavettem 150fokra, majd kicsit később 120fokra. Nekem elég volt egy fél óra sütés, és így is kicsit laposabb lett, mint szerettem volna és picit túlsült. Hagytam, hogy a sütőben kicsit kiszáradjon, majd nem sokkal tálalás előtt felvertem a tejszínhabot, rákentem. Rátettem a darabolt epret (egészben is gyönyörű), és picit még be a hűtőbe. Picit macerás felvágni, de nagyon finom, megéri malackodni :)))))

Menetközben sikerült eltörnöm egy szinte teli üveg balzsamecetet... Előfordul, de nem nagyon zavartattam magam, szerencsére a sütibe csak a  szükséges egy teáskanálnyi került bele, és nem az egész.. Toltam volna arrébb a márványlapon, de neki ehhez nem volt kedve, ezért borult... és hát, ha az üveg és a márvány találkozik, ott csak törhet. Folyt minden, üvegdarabok mindenhol. De a süti épségben a tálban. Gyorsan kevertem még rajta kettőt, ki a sütőpapíros tepsire, és be a sütőbe, majd a sütés alatt balzsamecet feltörlés, üvegszilánkkal kéz-nem-elvágás (csak picit), majd felmosás. Khm... elég lett volna kisebb égi jel is, hogy tudjam, hogy fel kell mosnom a konyhában :))) 

Isteni finom volt. És rajta a rengeteg tejszínhab.... De azért ettem hozzá még pluszban epret, mert nem tudtam többet rápakolni. És van még egy fél torta, ki kér? :)

Ui. Nem diétás süti, de egyrészt rám fér, másrészt születésnapom csak évente egyszer van :)
Ui.2. Ezzel indultam egyébként BalhEtterem játékán a desszert kategóriában, és előbb nekik küldtem el:). Játsszatok Ti is! 
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...