Szülinapi epres Pavlova!

Tudom, már régen nem írtam (pedig rengeteg témám van), de úgy gondoltam, hogy a szülinapom kiváló apropó egy újabb bejegyzéshez. Pláne, hogy még tortát is készítettem magamnak:) Életem harmadik tortája, és az első saját szülinapi tortám. Tavaly Ízbolygótól nyertem egy csomagot (olyan játékon, mint, ami most is van nála!), melyben az általam választott sütinek egy málnás-csokis Pavlovát kértem, és annyira bejött, hogy úgy gondoltam, ilyesmi lesz a szülinapi tortám is:) De mivel málnaszezon még nincs, epe viszont van, ezért epres lett! 

Epres Pavlova torta

A "tésztához":

8 tojás fehérje

27dkg porcukor

1tk balzsamecet 

3ek kakaó (nem cukrozott, nálam Van Houten volt)

5dkg csokipasztilla/apróra vágva (nálam 53,8% Callebaut volt)

(Ha valaki nem szereti a túl édeset, akkor elég bele a kakaó vagy a csoki.)

A krémhez:

0,5l tejszín (növényi vagy habtejszín)

És a tetejére annyi eper, amennyi csak ráfér!!!! :)))) (20-30dkg)

Ehhez tettem volna egy pici epres-rebarbarás likőrt, amit múltkor nyertem Praliné Paradicsomtól (jóó, majd beszámolok:), de mivel gyerekek is ettek belőle, ezért mégse. Pedig szép rózsaszín lett volna a tejszínhab :)

A fehérjét felverem majdnem keményre egy csipet sóval, majd mielőtt teljesen kemény lenne, apránként hozzáadom (a lehetőleg leszitált) porcukrot. Utána mehet bele a balzsamecet, a kakaó, és a csoki. Még párat keverek rajta óvatosan (nem habverővel), és mehet is a sütőpapíros tepsire. 

Most 180fokra előmelegített sütőbe tettem, majd visszavettem 150fokra, majd kicsit később 120fokra. Nekem elég volt egy fél óra sütés, és így is kicsit laposabb lett, mint szerettem volna és picit túlsült. Hagytam, hogy a sütőben kicsit kiszáradjon, majd nem sokkal tálalás előtt felvertem a tejszínhabot, rákentem. Rátettem a darabolt epret (egészben is gyönyörű), és picit még be a hűtőbe. Picit macerás felvágni, de nagyon finom, megéri malackodni :)))))

Menetközben sikerült eltörnöm egy szinte teli üveg balzsamecetet... Előfordul, de nem nagyon zavartattam magam, szerencsére a sütibe csak a  szükséges egy teáskanálnyi került bele, és nem az egész.. Toltam volna arrébb a márványlapon, de neki ehhez nem volt kedve, ezért borult... és hát, ha az üveg és a márvány találkozik, ott csak törhet. Folyt minden, üvegdarabok mindenhol. De a süti épségben a tálban. Gyorsan kevertem még rajta kettőt, ki a sütőpapíros tepsire, és be a sütőbe, majd a sütés alatt balzsamecet feltörlés, üvegszilánkkal kéz-nem-elvágás (csak picit), majd felmosás. Khm... elég lett volna kisebb égi jel is, hogy tudjam, hogy fel kell mosnom a konyhában :))) 

Isteni finom volt. És rajta a rengeteg tejszínhab.... De azért ettem hozzá még pluszban epret, mert nem tudtam többet rápakolni. És van még egy fél torta, ki kér? :)

Ui. Nem diétás süti, de egyrészt rám fér, másrészt születésnapom csak évente egyszer van :)
Ui.2. Ezzel indultam egyébként BalhEtterem játékán a desszert kategóriában, és előbb nekik küldtem el:). Játsszatok Ti is! 

Szülinap az Olimpiában

Még decemberben jártunk az Olimpiában szülinapot ünnepelni. Akkor egy kicsit már fellebbentettem a fátylat a menü egy részéről, de az összes közreadásáig csak most jutottam el.  

5fogásos vacsorát kértünk á la Takács Lajos (és csapata), de nekik az 8 fogást jelentett, mert mindenféle elő-előétel, meg elődesszert az pluszban volt. Mellette lecsúszott vagy 5 pohár jófajta bor (na jó, én 3-4nél megálltam:) Csongrádi Csaba ajánlásával, aminek nem tudtunk ellenállni. És ami még különösen szuper volt, az a diós és az asztalt szilvás kenyér.

Természetesen maga a vacsora is fantasztikusan finom volt, de úgy gondolom, hogy az Olimpiát ismerőknek nem kell tovább fényezni. Aki meg nem ismeri, az amint tud, menjen el oda, mert zseniális a hely. Az utóbbi csoport kedvéért, a koncepció a következő: nincs étlap, hanem minden nap egy táblára felírják az aznapi hozzávalókat (tapasztalat szerint egy részét) és, ha valamit nagyon nem szeretsz, vagy allergiás vagy rá, akkor jelezni kell. Egyébként pedig hozzák a napi alapanyagokból elkészült menüt. Ami egytől egyig csudafinom volt! Habár néha tovább tart kimondani a nevét, mint megenni, de a topgasztronómia már csak ilyen :) 

Hát akkor lássuk a fogásokat, csak tömören, némi szubjektív kommenttel. 

Fotózni csak későn kezdtem el, bocs:) Lehet csemegézni! 

(Tőlem ne várjatok hiperszuper megnevezéseket, örültem, hogy nagyjából meg tudtam jegyezni a 8fogás lényegét+sorrendjét, szakkifejezésekkel csínján bánok:)

1. Zöld (színű) kagyló színben hozzá illő (zöld) kagylóhabbal+ fekete kagyló fehér kagylóhabbal 

Itt volt az első "bibi": a kagyló nem volt fent a táblán, én meg semmire sem vagyok-tudtommal- allergiás, úgyhogy kihozták a kagylót, én meg csak pislogtam, hogy ööööö.....ezt nem szeretem. Na de ilyen helyen azért megettem :) de még nincs a top10-ben.

2.Orosházi kacsamáj mangóhabbal

Jujj, ez isteni finom volt! Szuper párosítás, szuper ízek! 

3. Bableves posírozott tojással és csírával:)

Finom volt, de meglepett, hogy csak barna lé volt, és semmi belevaló. Maradnék a sok babos, csipetkés, lilahagymás bablevesnél. És azért csurran egy kis szaknyelvecske...

4. Tápiógyörgyei kacsacomb párolt káposztával

Well done, kacsa nagyon like!

5. Kóser-arab bárány édesköménnyel 

A bárány isteni volt (hiába, szeretem a húsokat), az édeskömény nekem nem jött be. Még egy bébirépa és két szem(!) héjában sült krumpli volt köretnek. Nem baj, ilyen helyeken ez a divat, de poénkodtam rajta egy sort, hogy más étteremben egy ember kap annyi krumplit köretnek, mint, amit most porcióztak kb. 13-unknak. 

6. Nagykőrösi sajtok

Szuper sajtok bébiméretben. A tálalás csúcsa volt. De tényleg, gyönyörűen volt tálalva :). Ez mindegyikre igaz, de ugye van fordított arányosság a tálalás szépsége és a fogás mérete között? :)

7.Gesztenyekrém csokoládékehelyben szőlővel infúzionált feleteribizlivel 

Na, ezt sokat memorizáltam! :) Hibátlan volt!

8. Ceyloni fehéjas narancsmousse forraltbor fagyival

Érdekes párosítás. Én nem szoktam télen fagyit enni, mint pár ismerősöm a mélyhűtőjéből, de ez a forralt bor fagyi meglepett :) Már az ötlet is, pláne az íze. De a mousse is nagyon ott volt. Jó, nálam könnyű, mert imádom a mousse-okat. De persze csokirajongó lévén a csokimousse a numberone. 

...habár a csokimousse-ról lemondtam a múltkor a créme brulée kedvéért, de nem bántam meg. Nemsokára jön a bejegyzés arról az isteni, már a GasztrOkosban is emlegetett desszertről is.

Én mindenképp megyek még az Olimpiába, ha rajtam múlik és remélem kedvet kapott mindenki! 

(A két tulajdonosról a fotó az Olimpia étterem honlapjáról való, a harmadik saját.)