Zöldpötty bonbon

...És végre elkészültem vele! Praliné Paradicsom őszi játékán szerettem volna indulni (még 15percig tart a +1nap a meghosszabbított határidőből, szóval jól állok), úgyhogy ma este bonbonoztam. Egész gyorsan készen lettem. Na, de nem húzom az időt, mert a végén kicsúszom az éjfélből:) 

A téma "szüret és bonbon": azt már tudtam, hogy borzselés bonbont fogok készíteni. Bár inkább borlekvárosnak nevezném...

Szerettem volna nem csak sima "barna héjú félgömböt", így gondoltam játszom egy kicsit a szekrényben lévő zöld csokimmal. Meg mert Wagner Keserédes Bea csütörtökön mondta, hogy a szép mintás bonbonok hogy készülnek és kedvet kaptam. Az már csak slusszpoén és a végén jöttem rá, hogy ezt Praliné Paradicsom tavaszi játékán nyertem, úgyhogy épp jó, hogy az ő újabb játékához használtam fel egy kicsit belőle:)

Amit nem tudtam, és örülnék, ha valaki kiokosítana abban, hogy a csokihüvely elkészítése előtt a színes mintához használt csokit (esetemben a zöldet) is le kell temperálni ahhoz, hogy kijöjjön a formából utána a bonbon? 

Hozzávalók:
nagyon kevés zöld csoki
10dkg étcsoki (most: Callebaut Fortina Finest Selection)
1g reszelt/porított kakaóvaj (a temperáláshoz)
kandírozott narancshéj
1dl (vörös)bor
2-3tk dzsemfix 3:1

Tehát bepöttyöztem,mintáztam zölddel, majd étcsokiból csokihüvely. Amíg száradt, gyorsan tettem bele néhány kandírozott narancsdarabot és megcsináltam a borzselét egy kis édes pinot noirból és dzsemfixből (zselatin épp nem volt itthon). Pár percre hűtő, betölt, letalpaz.

Csokihüvely+ kandír narancs

Borzselé a helyén

Elgurultunk kicsit haverokkal beülni valahova, majd miután 2órával később hazaértem, csak úgy potyogtak ki a csillogó fényes bonbonok. Én meg még mindig ujjongtam, hogy éljen, kijött mind a formából. Bár a talpazás kaotikus(an rondára) sikerült, kicsit odaütve ki is jöttek. De mivel holnapra már semmi nem marad belőlük, és nem a talpát nézem, így belefér:) Különben is, boltban is vettem már olyat, ami rondán volt talpazva. De föntről nézve annyira szépek lettek!

Miközben fotóztam a játékra és a blogra, gondolkoztam, hogy mi is legyen a neve, aztán nagy hirtelen a homlokomra csaptam, hogy mi más, mint ZÖLDPÖTTY bonbon! :)

Csak halkan jegyzem meg, hogy nekem a márványos mintás zöld tetszik a legjobban ám... jobban mondva tetszett, mert a mellettem ülő úriember is azt kaptam ki elsőnek, és azóta is dicsérgeti, hogy milyen szép és milyen finom és miért nem csinálok sok bonbont:)

ui. Mivel egyelőre csak egy polikarb formám van, egy félgömbös, ezért nagyon örülnék, ha én nyerném a sorsoláson a felajánlott formát:) Ezért is "gürcöltem az utolsó pillanatban", hogy elkészüljön a remekmű. 

Ribizlis bonbon

Szóval letelt a másnap, a tegnap, a tegnap holnapja, minden, már egy hónap is de csak eljutottam idáig, hogy megírjam. De, hogy igazából mit kellett ezen várni azt nem tudom. Mert nem leszek túl hosszú.. (Na jó, mindig ezt gondolom.. Mindig régóta a fejemben van minden, de nehezen ülök le írni és olyankor ömlik belőlem a szó.) Szóval mindjárt kiderül.

Anyukám születésnapján volt nagy családi banzáj és csináltam ribizlis bonbont. Még apuéra készült volna, de arra nem sikerült. Szóval eredetileg Praliné Paradicsom gyümölcsvelője került volna bele, de olyan lekvár lett belőle, mint a fene :) 

Szóval temperáltam, csokihüvelyt öntöttem, megtöltöttem, lezártam, majd izgultam. És olyan boldog voltam, hogy egy kivételével az ÖSSZES kijött a formában már attól, hogy megfordítottam a polikarbomat! Csak úgy potyogtak ki a konyharuhára... Tehát jól temperáltam, ez azt jelenti ugye? Nekem még mindig ez a neccesa bonbonban... Azt az egyet meg picit meg kellett még ütni. Megint sikerült úgy ujjonganom, mint egy kisgyerek :))))) 

A maradék csokival sosem tudok mit kezdeni, ezért azt szoktam pici táblás szilikonformába önteni és rászórni, ami épp kézreesik. (Na jó: pisztácia, kandírozott narancs/citrom, mogyorókrokant stb.) 

Szóval este nagy buli, vittem a kis meglepimet és zsebeltem be a bókokat. De be kell valljam, tényleg isteni finom lett :)))) A Callebaut Finest Selection étcsokijából (Köszönöm Beának a tippet, hogy ilyet vegyek!) csináltam, amihez eszméletlen jól passzolt a ribizli....zselé. Nevezzük így. 

Azt hiszem a héten is készül majd egy adag, mert hiába voltunk Tatán A csokizóban (majd ezt is megírom alkalomadtán) csak meg kell mutatnom az angliai rokonoknak, hogy én is képes vagyok ilyesmire :)

Epres-maricpános bonbon

Ez volt a nap fénypontja! Mármint, amikor készen lett! Annyira örültem neki, hogy az ÖSSZES kijött formából, mint egy óvodás egy új/megtalált plüssállatnak! Igen, ugráltam, örömködtem és kicsit sikongattam :) Ja, igen: polikarbonáttal csináltam. 2. kísérlet volt, az elsőnél egy pár darab benne maradt, amit kénytelen voltam kimosni... Szóval úgy tudom, hogy polikarbnál a temperálás minősége igencsak lényeges.  

A temperálás még mindig a mumusom. Az addig még oké, hogy letemperálom jól a csokit (remélem), de sose tudom, hogy mire belekerül a formába, addigra esetleg lehűl és majd később nem fog kijönni, stb. Esetleg egy elrontott temperálással melegen teszem bele, akkor meg az a baj... Igen, gyorsan kell vele dolgozni, tudom. És akkor még mindig ott van a "maradék", amiből a töltött bonbon talpa készül, újratemperálás ismét, de még mindig marad, még mindig, még mindig és sosem fogy el :) Na jó, most a bonbon után készítettem szép (tervezetten) nagy kerek tábla csokit mindenféle finomságokkal a tetején. 

Na de mi is készült ma? 

Indulás: 1 óra múlva jön egy ismerős aromaterápiás kezelésre-masszázsra, addig épp van időm előkészülni. 

Praliné Paradicsom receptje alapján álltam neki eperpürét csinálni, ami pikk-pakk készen is lett. Ezzel párhuzamosan egy eper-rebarbara lekvár is készült. Persze rotyogás közben jutott eszembe, hogy nem passzíroztam át, de ez van. Eperpüré kész, lekvár rotyog, közben elkezdem a csokiburkot. 20 perc múlva már illóolajozni fogok, húzzunk bele. 

Temperálás kész (itthon találtam kakaóvajat, azt reszeltem hozzá a "legújabb" módszer alapján), formáva öntöm, odaütögetem, picit várok, kiöntöm, szilárdul. Ismerős lemondja, pedig fáj ám a dereka, de majd jön holnap reggel. Nos, én nem bánom, mert épp nagyüzemben voltam. 

Kész a burok

Töltelék benne, cicának is tetszik:)

Szóval akkor folytattam. Lekvár közben kész lett, bele üvegbe, eperpüré kihűlt de sebaj, csak a marcipánt keveredett el benne picit nehezen, amit belereszeltem. Így legalább nem kellett várni, hogy mehessen a formába, beleadagoltam (most épp kiskanállal), majd csokitemperálás, lezárás, és szilárdulás.

És izgulás....

Közben a maradék csokiból alkottam egy táblás csokit: kiöntöttem egy sütőpapírra, szépen elkentem, hogy kerek legyen, majd megszórtam finomságokkal. Ezek kerültek rá: 

- sózatlan pisztácia darabkák (Ázsia)

- mogyoró krokant (Ázsia)

- belga csokikaviár (Hedonismtól kaptam postán, köszi!:)

- cseresznyés robbanóscukorka (Hedonism szintén)

- kandírozott citromhéj (ez is postán Hedonismtól)

Színes, finom, kerek tábla csokoládé

Szerintem szép lett:) 

Kivettem a hűtőből. Volt, ahol nem sikerült lezárni rendesen. Nem sok esélyt adtam, hogy kijöjjön. Megfordítom és elkezdtek kipotyogni. Jó, a könnyeim nem kezdtek potyogni, de azért nagyon örültem. Picit "megcsavartam" a formát, jött a többi  is szépen egymás után! Az utolsóval küszködtem egy kicsit, de csak sikerült. Hűű, hát én nagyon boldog voltam! Aztán megkósoltam, és még inkább. A töltelék is szuper és a burok sem lett vastag.  Büszke voltam vagyok magamra! Ez jól sikerült! :) És ezt nem csak én mondom. 

(Lehet, hogy ez most nagyképűnek tűnik, pedig csak nagyon nagy sikerélmény volt, és úgy örülök neki! Érdemes volt megdolgozni érte 2,5 órán át. (Ebben az eperpüré és a lekvár készítése is benne van a bonbon mellett.)

A recept

20-25dkg étcsoki a burokhoz+lezáráshoz

A töltelékhez pedig eper, kis méz, citrom. Epret megmosni, leturmixolni, (leszűrni, ha nem szereted a magokat, nekem jó volt így is), lábosban melegíteni, összesűríteni egy kis citrommal és mézzel. Majd belereszelni egy kis marcipánt, amíg olyan jó krémes nem lesz. Fontos! A tölteléket kihűlve tegyük a burokba, mert különben megolvasztja a burkot. 20 deka eperből csináltam a 32db-os bonbonformámhoz. Háát, éppen csak elég volt. Inkább maradjon egy picit több :) 

Bonbonkészítés előtt ajánlom olvasásra a következő cikkeket -szerintem- profi bonbonosoktól, igazán hasznosak: 

A temperálás lépései

Temperálás kakaóvajjal

Polikarbonát forma használata

Alapreceptek

Első polikarbonát formás bonbon!

Egy darabig csak dédelgettem az újonnan vett polikarbonát formámat, barátkoztam vele, mire ki mertem próbálni. Ugyan a Csillagánizsos bonbontanfolyamon már használtam ilyet, azóta nem igen. Nekem a félgömb a kedvencem, addig kutattam, amíg nem volt. A cukrász nagykerben, ahol vettem, ott sem volt, amikor mentem, de épp ott tartózkodásom alatt érkezett a szállítmány, melynek első dobozába az eladó belenyúlt, és ez volt legfelül. Hát így legyen nekem szerencsém a mai lottón is :) 

Szóval a kísérletezés előtt elméletben felkészítettem magam alaposan mindenféle okos gasztrobloggerek (Praliné Paradicsom, Levendula&Csokoládé)  tanácsai alapján. Ajánlom mindenkinek :) Aztán belevágtam. Hogy mi volt a motiváció, amiért épp aznap? Azt már nem tudom, mert még áprilisban volt, de tudom, hogy kerestem valami apropót. Ja, igen! Praliné Paradicsomnak (PP)  a csokis játékán akartam indulni, és hát alkotni kellett valamit. A játékszabályok szerint az ő receptjei alapján, vagy legalább az kell, hogy adja az ihletet. Ez nem volt túl nehéz, mert nagyon jó és használható receptek vannak a blogján. 

Kiválasztottam hát egy mogyorós-csokis bonbont, és elkezdtem. Követtem a receptet, minden szuper is volt, a végén ihletszerűen tettem a töltelékbe pár csepp levendula illóolajat, megadva neki a végső lökést :) Van, aki szereti. És van, aki nem. 

A végén meglepett, de kijöttek a bonbonok. Kicsit kellett ütögetni, csavargatni. Néhány kipottyant. Még vissza a hűtőbe. Még néhány kijött. És így tovább egy darabig. De egy pár sehogy sem akart kijönni. Egy picit kikapartam belőle óvatosan, de ami a polikarbon volt tisztán, azt ki kellett mosni :( 

Ezek után egy ideig nem mertem hozzányúlni a temperálás-mumus miatt. Mert ugye ennél a formánál a lényeg itt van... De csak vettem a bátorságot, és nekiálltam, és szuper lett! De erről a következő bejegyzésben írok :) 

Ja, eme bonbon készítése előtt alkottam a macaront, úgyhogy már picit fáradt voltam :) 

A maradék csokiból pedig kis pisztáciás táblákat csináltam. 

Mint említettem, a motiváció PP húsvéti játéka volt. Mindkét alkotást beküldtem. Épp Pécsett sétáltam, amikor láttam Facebook-on, hogy kisorsolta a nyerteseket.Valahogy éreztem, hogy ott és akkor telefonról el kell olvasnom a bejegyzést. És nyertem!!! :) Ráadásul nem is a töltött bonbonnal, hanem a kis pisztáciás táblákkal :) Ugyan elég szerencsés vagyok sorsolásilag, de attól még nagyon örültem ám! Azt hiszem így lett kerek a történet.

A csomagom tartalma: 

- epres-rebarbarás likőr (már használtam egy elcseszett epres macaronhoz, aminek a száradó, ragacsos tésztáján keresztül sétált a cica..)

- zöld csokit

- kék díszítőcukorkát

- saját bonbonokat Erinaceától

- nugát

Még várják soraikat...

Erinacea, ezúton is köszönöm szépen mégegyszer!!! :)

Én pedig gyűjtöm a bátorságot a többi polikarbonátos bonbonomhoz:) 

Macaron

A gyönyörű macaronok

És igen, megcsináltam életem első macaronját egy hónap rákészülés után!!! :)))

Huh, jó hosszú napom volt kedden...6órát voltam a konyhában. Ennyire hosszúra nem terveztem, de ez lett belőle. "Csupán" macaront és bonbont gyártottam....kísérleteztem. Most jöjjön a macaron, de a bonbon és a múltkor készült pizzáscsiga, illetve tejlekvár is érkezik hamarosan a Zöldpöttyre. 

Szóval szerintem a többség már hallott a macaronról. Aki nem: egy habcsók szerű francia édesség, amit Budapesten és környékén is egyre több helyen lehet kapni ( pl. Zazzi cukrászda, Auguszt cukrászda). Nem olcsó...de nagyon finom. És a készítését egyfajta misztikum lengi körül. Na ezért nem mertem nekiállni az elmúlt 1 hónapban! :) Gyűjtöttem a bátorságot, energiát, lelkesedést és a hozzávalókat! :) 

Na jó, csak a mandulaliszt/apróra darált mandula beszerzése volt számomra kicsit bonyolult. De csak, mert nincs itthon (kávé)darálóm, mandulalisztet beszerezni pedig csak kevés helyen lehet. (T.Nagy Tamásnál állítólag 2200Ft...de valaki tudja hány dekás?) Szóval a vége az lett, hogy vettem hántolt mandulát (kb 700(!) HUF a 10deka, ami szerintem nagyon drága!) és elvittem anyához és az ő kávédarálójában ledaráltam.

Sütés előtt és után

Volt egy receptem, ami kicsit bonyolultnak tűnt (és a többi) is... Öregítsem a tojást (kvázi számoljam ki előre hány nap múlva fogok ráérni elkészíteni), várjak, pihenjen, üssem oda, de fordítva stb. Nem egy szimpla keverjem össze a hozzávalókat és tegyem be a sütőbe cucc. Legalábbis azt hittem.

Aztán a figyelmembe ajánlották Latsia macaron receptjét, amit elolvasva tényleg gyerekjátéknak tűnik az elkészítése. Nem volt benne semmi fakszni (pl. tojásöregbítés), és tényleg úgy írta le, mint ami a világ legegyszerűbb receptje, és nem is érti, hogy mi ez a misztikum körülötte. Most már én sem :) 

Ugyanis szenzációsan sikerült és tényleg nem nehéz!!! :) Sokan dicsérték, ráadásul nekem is ízlik, úgyhogy önbizalom és nagyképűség ide vagy oda: nagyon BÜSZKE vagyok magamra, hogy elsőre ilyen jó lett. És Latsiának köszönöm, hogy ilyen szuper receptet adott, Gesztenyének pedig, hogy figyelmembe ajánlotta.

Na de hogy is kell ilyet csinálni? A csokis macaron receptjét itt találjátok Latsiánál. A receptben található mennyiségből nekem 55-60(összeragasztott) macaron lett (mínusz amennyi ragasztás közben a számban landolt:)))

Sok hozzáfűznivalóm nincs, a receptet nem írnám le, mert nem módosítottam rajta.Csupán követni kell az útmutatást:) 

Csupán egy-két dologgal egészíteném ki, gondolati sorrendben:

1. Nekem 3 tojásfehérje elég volt.

2. Nagyon finom, de nagyon tömény a csokikrém. De szuper recept más sütikhez is.

3. Tényleg a krémen múlik az íze.

4. Igyekeztem valóban szuper minőségű alapanyagokat használni. (Jó, nagy zsák Callebaut csokival könnyű, tudom...:)

5. Igen, még a Van Houten kakaómat is kinyitottam a kedvéért.

6. Összeragasztás után tényleg érdemes még egy napot várni és isteni lesz!

7. Én 2ek kakaót tettem bele

8. A 30perces pihentetés előtt néhányszor odacsapkodtam a tepsit, hogy a légbuborékok kijöjjenek.

9. Azóta megtudtam, hogy az öregítést azért ajánlják a franciák, mert úgy folyósabb lesz a tojás, veszít a súlyából és ezáltal kevesebb/kisebb légbuborékok lesznek benne.

10. Nekem pár szétrepedt, mert még maradt benne buborék. (De az ízén nem változtatott!)

11. Igen, nehéz egyformákat nyomni a habzsákból (kiskanállal is lehet), de szinte mindegyiknek lesz párja a végén. Azért törekedjünk egyformára :)

12. Érdemes hideg krémmel ragasztani, mert ha még meleg, akkor szétcsúsznak. (Én megpróbáltam :)

13. Talán egy picit lehetett volna magasabb. De mitől lesz magas? Azt nem tudom...

14. Tedd egy picit távolabb egymástól a halmokat, mint elsőre gondolod :)

Hajrá! Nálam még lehet, hogy a héten jön a következő adag! :) Aki kér belőle, most szóljon! :)

És ha valaki ez a recept alapján nem próbálja ki, sose fogja...

CsokiWamp

Nálam szerintem nem "sima" WAMP* és nem gasztroWAMP lesz ezentúl, hanem csokiwamp :) Tegnap ugyanis kint jártam a Millenárison. Karácsony óta ismét eljutottam a wampra, de rögtön a gasztrorésszel indítottam...és fejeztem is be :) A hagyományos szekcióba csak éppen "belesétáltam". Na jó, mert jöttek értem, de valójában nem akartam tovább fájdítani a szívemet...mert ilyen helyeken leginkább csak bámészkodom. Hosszabb ideig érlelődik bennem, ha szeretnék venni pl. egy táskát. Nem döntöm el pikk-pakk. Jó, kivéve, ha Karácsonykor még valakinek hiányzik egy-egy ajándék...

Szóval megvettem a kis csokikáimat, amit aztán hazahoztam megosztani mással is:) Pedig ott terveztem behabzsolni őket, de nem volt szívem, mert tudtam, hogy isteni finomak, muszáj másnak is adnom ebből a boldogságból:) És aztán a bonbonokról álmodtam. De tényleg. Reggel arra ébredtem, hogy az jár a fejemben, hogy milyeneket is ettem és hogy milyen finomak voltak! Csak kár, hogy elfogyott :(

Na de milyen finomak is voltak?

Hedonismnál beszereztem egy triót, amiben volt maracujás-pezsgős, pisztáciás-marcipános és rumos diós bonbon. Meg mellé egy zacskó kandírozott citromhéjat, hogy az itthoni bonbonokba, trüffelekbe is legyen mit pakolni :) Ja, és egy zacskó vajkaramellát. Rohamosan fogy!:) Láttam még tejlekvárt, ami nagyon megfogott, de most ki kellett bírnom, hogy nem veszem meg. Cserébe megpróbálom itthon elkészíteni majd :)

Keserédestől a kedvencemet, a maracujás-marcipános bonbont vettem és egy olyat, amit még nem kóstoltam: epres-pezsgőset. Egyébként nekik 30 féle bonbonjuk van, amint most az új képeslapról láttam. Ebből én személy szerint 11 fajtát kósoltam "csak", ahogy gyorsan összeszámoltam. Hiába, megvannak a kedvenceim :) Na ki találja ki a fentiekből? Igen, a gyümölcsös-marcipánosak nálam a tuti befutók!!!:) De azért majd rágyúrok a többire is.

Végül, de nem utoljára a Pelle-Molnár Kézműves Bonbontól hoztam egy belga sörös, egy vaníliás-mákos és egy tejcsokis-levendulás trüffelt. Utóbbira inkább nem mondom, hogy milyen kifejezést használt a kóstolótársam, aki nagyon utálja a levendulát és a nagymamákra emlékezteti... De egyébként ízlett neki, és nekem is! Csak az illatával (neki szag) volt gondban...

A ChocoMe is kint volt, tényleg gyönyörű, álomszép tábla csokoládékkal, de még mindig nem volt szívem kiadni 1500forintot egy tízdekás tábláért. Habár majdnem ugyanennyibe kerül 10dkg kézzel készített bonbon is.. utóbbi szerintem "kicsit több" pepecseléssel. Szenzációs a chocome-ötlet, az tény. Még nem kóstoltam, az is tény. Valaki szerint nem annyira finom, mint amennyi a marketing és az ára. De ezt egyszer letesztelném magam is.

Az a helyzet, hogy nagyon vissza kellett fognom magam, de így is egy bő órán belül elfogytak a csokik. És annyira finomak voltak, hogy....most is elolvadok, ha a tegnap este kóstolt ízekre gondolok. Aki még nem evett hazai kézműves bonbont, az minél előbb pótolja. Egyre több a csokoládémanufaktúrák száma, biztos, hogy mindenki megtalálja a kedvencét...már ha tud választani.

Ja igen, és tegnap végre sikerült beszerezni spaklit, ma megyek kenőkésért, és a kertből kibányászok egy nagyobb márványlapot és remélem akkor már itthon is fogok tudni kísérletezni a márványlapos temperálással és mindenféle finom csokikkal:)

Két cikk a csokoládé temperálásáról a desszert.eu és a Praliné Paradicsom tolmácsolásában.

És egy videó bonbonkészítésről (szilikonformában), de ezt a Zöldpötty Facebook oldalára már belinkeltem.

Hamarosan jönnek a házi csokikalandjaim is! Akit érdekel, kövesse a Zöldpöttyöt Facebookon, vagy itt a honlapon válhat még "követővé" a jobb oldali sávban klikkelgetve:)

*WAsárnapi Művész Piac
A WAMP és a Pelle-Molnár Kézműves Bonbon képei saját honlapjukról, a Keserédes logó a melange.blogter.hu-ról, a Hedonsim fotója pedig a tulajtól, a videó pedig youtube-ról származnak.

Keserédes avagy hogyan készítsünk otthon trüffelt?

Hú de régóta akartam erről írni....ennek is eljött az ideje.

Még decemberben voltam a Keserédes Wagner Beájánál trüffelkurzuson :). Ugyan már voltam egyszer egy bonbonkészítő tanfolyamon a Csillagánizsban, ami szuper volt, de nekem elsőre egy picit nagy falat, mivel rögtön töltött bonbonokkal kezdtünk és persze profi cukrászeszközökkel, ami nekem azóta sincs itthon, de úúúúgy szeretnék. (ld. polikarbonát csokiforma). Szóval Beánál egy kiscsoportos 4órás tanfolyam volt, mindössze 4-en voltunk, úgyhogy a hatékonysággal nem volt gond. 

A kurzus célja elsősorban az volt, hogy házi körülmények között is tudjunk trüffeleket és pralinékat készíteni. (Hogy mi a különbség a trüffel, a praliné és a bonbon között, arra majd máskor térek ki.) Nekem a csokival való alkotásnál a temperálás volt a "mumusom", egészen addig :)

Bea többféle képpen is megtanított minket temperálni: oltásos módon, illetve a cukrászos márványlapos technikával. Mindenki gyakorolhatta mindkettőt, úgyhogy a végére tuti jó lett a csoki- temperálást tekintve, és a mi technikánknak is jót tett. Megtanultuk hogyan lehet letesztelni késsel, hogy rendben van, a kisujjunkkal és az alsó ajkunkkal. Már alakul a dolog itthon is. Ja, persze lehet hőmérővel is, de szerintem ez evidens. (De nyilván tudni kell hozzá a hőfokot is!)

Azon a téli szombat délelőttön készítettünk kandírozott narancsos trüffelt, rumosat (ha jól emlékszem, de tuti alkoholos volt), és (mogyoró)nugátosat. Az első kettőt pici gombóc formában készítettük: a trüffelkrémet kinyomtuk sütőpapírra a nyomózsákból, ahol pontosan úgy nézett ki, mint egy frissen kinyomott kutyakaki. De tényleg. És bocs. Aztán (legalábbis a párom és én) olvasztott csokiba maszatoltuk (ez a neve!), majd meghempergettük kakaóporban. Na nem ám az instant nyuszisban, hanem extra brute-ban. 

A nugátosat pedig egy tepsiben laposra "öntöttünk", majd felvágtuk kis kockákra, és mártóvilla segítségével olvasztott csokoládéba mártottuk. Aztán kedvünk szerint díszítettük kakaóvajas mintás papírral (mi is a neve? :o) transzferfóliával, vagy kandírozott ibolyával, rózsával, vagy csak a mártóvillával húztunk bele egy csíkot... 

Gyorsan el is röppent az a 4 óra, és nagyon finom csokikat készítettünk. A végén kaptunk ajándékba egy adag csokipasztillát itthoni "gyakorláshoz", illetve egy kenőlapátot. 

Azóta már gyakorolgattam itthon, és egyre jobban alakul a dolog, de ezt majd egy következő bejegyzésben írom meg hamarosan! (A legutolsó művel tegnap elkészültek, úgyhogy már csak tőlem függ, hogy mikor írok róla.) 

Természetesen december óta jártam többször is a Keserédesben (XIII. kerület, Katona J.- Pozsonyi út sarok), és mindig sikerül valami finomat találnom. A kedvencem a sóskaramellás, és a málna ill. maracuja-marcipános bonbon. 

Ezennel pedig nézzétek meg ezt  a szuper videót, amin Bea bemutatja, hogy hogyan készíti a málna-marcipános bonbont. De legyen a közeletekben csoki, mert különben kínzásnak számít! :) 

Szeretném ezúton is megköszönni Beának és Péternek is a csokoládékészítés rejtelmeibe való bevezetést! :)


A logó a Keserédes blogjáról származik, a videó a youtube-ról.