Keserédes avagy hogyan készítsünk otthon trüffelt?

Hú de régóta akartam erről írni....ennek is eljött az ideje.

Még decemberben voltam a Keserédes Wagner Beájánál trüffelkurzuson :). Ugyan már voltam egyszer egy bonbonkészítő tanfolyamon a Csillagánizsban, ami szuper volt, de nekem elsőre egy picit nagy falat, mivel rögtön töltött bonbonokkal kezdtünk és persze profi cukrászeszközökkel, ami nekem azóta sincs itthon, de úúúúgy szeretnék. (ld. polikarbonát csokiforma). Szóval Beánál egy kiscsoportos 4órás tanfolyam volt, mindössze 4-en voltunk, úgyhogy a hatékonysággal nem volt gond. 

A kurzus célja elsősorban az volt, hogy házi körülmények között is tudjunk trüffeleket és pralinékat készíteni. (Hogy mi a különbség a trüffel, a praliné és a bonbon között, arra majd máskor térek ki.) Nekem a csokival való alkotásnál a temperálás volt a "mumusom", egészen addig :)

Bea többféle képpen is megtanított minket temperálni: oltásos módon, illetve a cukrászos márványlapos technikával. Mindenki gyakorolhatta mindkettőt, úgyhogy a végére tuti jó lett a csoki- temperálást tekintve, és a mi technikánknak is jót tett. Megtanultuk hogyan lehet letesztelni késsel, hogy rendben van, a kisujjunkkal és az alsó ajkunkkal. Már alakul a dolog itthon is. Ja, persze lehet hőmérővel is, de szerintem ez evidens. (De nyilván tudni kell hozzá a hőfokot is!)

Azon a téli szombat délelőttön készítettünk kandírozott narancsos trüffelt, rumosat (ha jól emlékszem, de tuti alkoholos volt), és (mogyoró)nugátosat. Az első kettőt pici gombóc formában készítettük: a trüffelkrémet kinyomtuk sütőpapírra a nyomózsákból, ahol pontosan úgy nézett ki, mint egy frissen kinyomott kutyakaki. De tényleg. És bocs. Aztán (legalábbis a párom és én) olvasztott csokiba maszatoltuk (ez a neve!), majd meghempergettük kakaóporban. Na nem ám az instant nyuszisban, hanem extra brute-ban. 

A nugátosat pedig egy tepsiben laposra "öntöttünk", majd felvágtuk kis kockákra, és mártóvilla segítségével olvasztott csokoládéba mártottuk. Aztán kedvünk szerint díszítettük kakaóvajas mintás papírral (mi is a neve? :o) transzferfóliával, vagy kandírozott ibolyával, rózsával, vagy csak a mártóvillával húztunk bele egy csíkot... 

Gyorsan el is röppent az a 4 óra, és nagyon finom csokikat készítettünk. A végén kaptunk ajándékba egy adag csokipasztillát itthoni "gyakorláshoz", illetve egy kenőlapátot. 

Azóta már gyakorolgattam itthon, és egyre jobban alakul a dolog, de ezt majd egy következő bejegyzésben írom meg hamarosan! (A legutolsó művel tegnap elkészültek, úgyhogy már csak tőlem függ, hogy mikor írok róla.) 

Természetesen december óta jártam többször is a Keserédesben (XIII. kerület, Katona J.- Pozsonyi út sarok), és mindig sikerül valami finomat találnom. A kedvencem a sóskaramellás, és a málna ill. maracuja-marcipános bonbon. 

Ezennel pedig nézzétek meg ezt  a szuper videót, amin Bea bemutatja, hogy hogyan készíti a málna-marcipános bonbont. De legyen a közeletekben csoki, mert különben kínzásnak számít! :) 

Szeretném ezúton is megköszönni Beának és Péternek is a csokoládékészítés rejtelmeibe való bevezetést! :)


A logó a Keserédes blogjáról származik, a videó a youtube-ról.