Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vers. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vers. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. július 19., hétfő

Egy napraforgó búcsúja

Csak fekszem a földön és nézem a felettem elhaladó lépteket.
Sok-sok cipőtalpat látok:
laposat, tűsarkút s gyereket,
papucsot, férifét s néha egy-egy kutyusét.
Mindenki átlép felettem.

Valaki elhagyott.

A Nap sugarait sosem láthatom többé már.
Csak az állomás neonfénye világít rám.
De éjjel azokat is eloltják.
S ki tudja, reggel hova keveredek már...

2010. június 25., péntek

Lassú tánc

Nézted valaha a gyerekeket játszani a körhintán?
Hallgattad, amint az esőcseppek földet érnek tompán?
Követted szemeddel egy pillangó szeszélyes röptét,
Nézted a tovatűnő éjben a felkelő nap fényét?
Lassítanod kéne.
Ne táncolj oly gyorsan.
Az idő rövid,
A zene elillan...

Átrepülsz szinte minden napodon?
S mikor kérded: "hogy s mint?"
Meghallod a választ?
Mikor a nap véget ér, te ágyadban fekszel
Tennivalók százai cikáznak fejedben?
Lassítanod kéne.
Ne táncolj oly gyorsan.
Az idő rövid,
A zene elillan...

Szoktad mondani gyermekednek, "majd inkább holnap"?
És láttad a nagy rohanásban, amint arcára kiült a bánat?
Vesztettél egy jó barátot, hagytad kihűlni a barátságot,
Mert nem volt időd felhívni, hogy annyit mondj: "Szia"?
Lassítanod kéne.
Az idő rövid,
A zene elillan...

Mikor oly gyorsan szaladsz, hogy valahova elérj,
Észre sem veszed az út örömét.
Mikor egész nap csak rohansz s aggódsz,
Olyan ez, mint egy kibontatlan ajándék...melyet eldobsz.
Az Élet nem versenyfutás,
Lassíts, ne szaladj oly gyorsan.
Halld meg a zenét,
Mielőtt a dal elillan.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...