Megsütöttem Ízbolygó sütőtökös- csokis muffinját és hát...isteni lett! Szerintem egyik legjobb muffinjaim egyike. A tripla csokis és a Raffaellos még vetekszik vele. A sütőtök ízét (önmagában) én nem szeretem, csak az illatát, de ebben a mindenhol-gyönyörű-tököket látok időszakban muszáj volt sütnöm :) Ezen felül, ha kisgyerekekbe észrevétlenül be lehet táplálni, akkor biztos nekem is ízleni fog. És valóban! Ici-pici érzem az eredeti ízét, de nagyon finom.
A recepten annyit változtattam, hogy mogyoró (mivel nem volt itthon) helyett 1-1szem natúr mandulát nyomtam a közepébe, illetve a 3. tojás helyett (ez sem volt) picit több tej került bele. A közepekbe és a tetejére egy-egy darab Szerencsi étcsoki került, és ennek ellentételezéseként (le se merem írni) SzántóTibor-féle nagyon étcsoki került. Mielőtt bárki megijedne, hogy úristen, hogy lehet azt sütibe tenni, megnyugtatom, hogy a múltkori csokoládékurzusról maradt még egy kevés, és abból is csak ici-picit tettem bele. Nekem ugyanis nagyon ét, és nem tudom magában megenni már. (már=a tanfolyamon kóstolt étcsokik még most is tartanak:).
Ja igen, nekem nem sikerült 5 perc alatt összedobnom a tésztát, ahogy Ízbolygó írja, de hát ő profi, én meg (még?) nem. De egy bő fél óra alatt kész volt az egész sütéssel együtt+ előtte töksütés. Meg egy kis aggódás, hogy vajon a csemeték felébrednek-e a 2-3-szori habverőzésre eggyel feljebb. (De szerencsére senki.) A részletes receptet nem írom le, mert azt itt elolvashatjátok. (A végén még plágiummal vádolnának:)
Szóval a muffin szuper lett, a negyede már el is fogyott (általam:), pedig még csak egy órája van készen. Ilyet csinálok még a szezonban!
