Oldalak

2010. október 22., péntek

Kipp-kopp...

Kipp-kopp, kopogok... erre ébredtem ma.

Hirtelen nem tudtam, hogy hol és mi/ki kopog. De csakhamar kiderült, hogy éjszaka fagyott és a megfagyott gesztenyelevelek az első napsugár megjöttével elkezdtek lehullani a fáról. Egyenesen a háztetőre és az ablakra, egy kisebb koppanás kíséretében. Fura érzés volt. Mintha rám hullana a kemény, megfagyott levél, de köztünk volt még egy ablak. És míg a meleg napsütés le nem olvasztotta a fagyot a levélről, addig még tovább kipp és kopp...


Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...