Epres-maricpános bonbon

Ez volt a nap fénypontja! Mármint, amikor készen lett! Annyira örültem neki, hogy az ÖSSZES kijött formából, mint egy óvodás egy új/megtalált plüssállatnak! Igen, ugráltam, örömködtem és kicsit sikongattam :) Ja, igen: polikarbonáttal csináltam. 2. kísérlet volt, az elsőnél egy pár darab benne maradt, amit kénytelen voltam kimosni... Szóval úgy tudom, hogy polikarbnál a temperálás minősége igencsak lényeges.  

A temperálás még mindig a mumusom. Az addig még oké, hogy letemperálom jól a csokit (remélem), de sose tudom, hogy mire belekerül a formába, addigra esetleg lehűl és majd később nem fog kijönni, stb. Esetleg egy elrontott temperálással melegen teszem bele, akkor meg az a baj... Igen, gyorsan kell vele dolgozni, tudom. És akkor még mindig ott van a "maradék", amiből a töltött bonbon talpa készül, újratemperálás ismét, de még mindig marad, még mindig, még mindig és sosem fogy el :) Na jó, most a bonbon után készítettem szép (tervezetten) nagy kerek tábla csokit mindenféle finomságokkal a tetején. 

Na de mi is készült ma? 

Indulás: 1 óra múlva jön egy ismerős aromaterápiás kezelésre-masszázsra, addig épp van időm előkészülni. 

Praliné Paradicsom receptje alapján álltam neki eperpürét csinálni, ami pikk-pakk készen is lett. Ezzel párhuzamosan egy eper-rebarbara lekvár is készült. Persze rotyogás közben jutott eszembe, hogy nem passzíroztam át, de ez van. Eperpüré kész, lekvár rotyog, közben elkezdem a csokiburkot. 20 perc múlva már illóolajozni fogok, húzzunk bele. 

Temperálás kész (itthon találtam kakaóvajat, azt reszeltem hozzá a "legújabb" módszer alapján), formáva öntöm, odaütögetem, picit várok, kiöntöm, szilárdul. Ismerős lemondja, pedig fáj ám a dereka, de majd jön holnap reggel. Nos, én nem bánom, mert épp nagyüzemben voltam. 

Kész a burok

Töltelék benne, cicának is tetszik:)

Szóval akkor folytattam. Lekvár közben kész lett, bele üvegbe, eperpüré kihűlt de sebaj, csak a marcipánt keveredett el benne picit nehezen, amit belereszeltem. Így legalább nem kellett várni, hogy mehessen a formába, beleadagoltam (most épp kiskanállal), majd csokitemperálás, lezárás, és szilárdulás.

És izgulás....

Közben a maradék csokiból alkottam egy táblás csokit: kiöntöttem egy sütőpapírra, szépen elkentem, hogy kerek legyen, majd megszórtam finomságokkal. Ezek kerültek rá: 

- sózatlan pisztácia darabkák (Ázsia)

- mogyoró krokant (Ázsia)

- belga csokikaviár (Hedonismtól kaptam postán, köszi!:)

- cseresznyés robbanóscukorka (Hedonism szintén)

- kandírozott citromhéj (ez is postán Hedonismtól)

Színes, finom, kerek tábla csokoládé

Szerintem szép lett:) 

Kivettem a hűtőből. Volt, ahol nem sikerült lezárni rendesen. Nem sok esélyt adtam, hogy kijöjjön. Megfordítom és elkezdtek kipotyogni. Jó, a könnyeim nem kezdtek potyogni, de azért nagyon örültem. Picit "megcsavartam" a formát, jött a többi  is szépen egymás után! Az utolsóval küszködtem egy kicsit, de csak sikerült. Hűű, hát én nagyon boldog voltam! Aztán megkósoltam, és még inkább. A töltelék is szuper és a burok sem lett vastag.  Büszke voltam vagyok magamra! Ez jól sikerült! :) És ezt nem csak én mondom. 

(Lehet, hogy ez most nagyképűnek tűnik, pedig csak nagyon nagy sikerélmény volt, és úgy örülök neki! Érdemes volt megdolgozni érte 2,5 órán át. (Ebben az eperpüré és a lekvár készítése is benne van a bonbon mellett.)

A recept

20-25dkg étcsoki a burokhoz+lezáráshoz

A töltelékhez pedig eper, kis méz, citrom. Epret megmosni, leturmixolni, (leszűrni, ha nem szereted a magokat, nekem jó volt így is), lábosban melegíteni, összesűríteni egy kis citrommal és mézzel. Majd belereszelni egy kis marcipánt, amíg olyan jó krémes nem lesz. Fontos! A tölteléket kihűlve tegyük a burokba, mert különben megolvasztja a burkot. 20 deka eperből csináltam a 32db-os bonbonformámhoz. Háát, éppen csak elég volt. Inkább maradjon egy picit több :) 

Bonbonkészítés előtt ajánlom olvasásra a következő cikkeket -szerintem- profi bonbonosoktól, igazán hasznosak: 

A temperálás lépései

Temperálás kakaóvajjal

Polikarbonát forma használata

Alapreceptek

Első polikarbonát formás bonbon!

Egy darabig csak dédelgettem az újonnan vett polikarbonát formámat, barátkoztam vele, mire ki mertem próbálni. Ugyan a Csillagánizsos bonbontanfolyamon már használtam ilyet, azóta nem igen. Nekem a félgömb a kedvencem, addig kutattam, amíg nem volt. A cukrász nagykerben, ahol vettem, ott sem volt, amikor mentem, de épp ott tartózkodásom alatt érkezett a szállítmány, melynek első dobozába az eladó belenyúlt, és ez volt legfelül. Hát így legyen nekem szerencsém a mai lottón is :) 

Szóval a kísérletezés előtt elméletben felkészítettem magam alaposan mindenféle okos gasztrobloggerek (Praliné Paradicsom, Levendula&Csokoládé)  tanácsai alapján. Ajánlom mindenkinek :) Aztán belevágtam. Hogy mi volt a motiváció, amiért épp aznap? Azt már nem tudom, mert még áprilisban volt, de tudom, hogy kerestem valami apropót. Ja, igen! Praliné Paradicsomnak (PP)  a csokis játékán akartam indulni, és hát alkotni kellett valamit. A játékszabályok szerint az ő receptjei alapján, vagy legalább az kell, hogy adja az ihletet. Ez nem volt túl nehéz, mert nagyon jó és használható receptek vannak a blogján. 

Kiválasztottam hát egy mogyorós-csokis bonbont, és elkezdtem. Követtem a receptet, minden szuper is volt, a végén ihletszerűen tettem a töltelékbe pár csepp levendula illóolajat, megadva neki a végső lökést :) Van, aki szereti. És van, aki nem. 

A végén meglepett, de kijöttek a bonbonok. Kicsit kellett ütögetni, csavargatni. Néhány kipottyant. Még vissza a hűtőbe. Még néhány kijött. És így tovább egy darabig. De egy pár sehogy sem akart kijönni. Egy picit kikapartam belőle óvatosan, de ami a polikarbon volt tisztán, azt ki kellett mosni :( 

Ezek után egy ideig nem mertem hozzányúlni a temperálás-mumus miatt. Mert ugye ennél a formánál a lényeg itt van... De csak vettem a bátorságot, és nekiálltam, és szuper lett! De erről a következő bejegyzésben írok :) 

Ja, eme bonbon készítése előtt alkottam a macaront, úgyhogy már picit fáradt voltam :) 

A maradék csokiból pedig kis pisztáciás táblákat csináltam. 

Mint említettem, a motiváció PP húsvéti játéka volt. Mindkét alkotást beküldtem. Épp Pécsett sétáltam, amikor láttam Facebook-on, hogy kisorsolta a nyerteseket.Valahogy éreztem, hogy ott és akkor telefonról el kell olvasnom a bejegyzést. És nyertem!!! :) Ráadásul nem is a töltött bonbonnal, hanem a kis pisztáciás táblákkal :) Ugyan elég szerencsés vagyok sorsolásilag, de attól még nagyon örültem ám! Azt hiszem így lett kerek a történet.

A csomagom tartalma: 

- epres-rebarbarás likőr (már használtam egy elcseszett epres macaronhoz, aminek a száradó, ragacsos tésztáján keresztül sétált a cica..)

- zöld csokit

- kék díszítőcukorkát

- saját bonbonokat Erinaceától

- nugát

Még várják soraikat...

Erinacea, ezúton is köszönöm szépen mégegyszer!!! :)

Én pedig gyűjtöm a bátorságot a többi polikarbonátos bonbonomhoz:) 

Top Dogs

Neem, nem kutyát főztem! :) Azt a világ másik felén művelik...  Ez most nem gasztro, hanem egy kis kultúra! Születésnapi ajándékba kaptam színházjegyet, és mondhatom, életem legjobb színdarabja volt! A Top Dogs előadást néztük meg a Katona József Kamrájában, és mondhatom zseniális volt!!! A történet, a blokkok, a színészek, minden!:) 

Én speciel nagyon fáradt voltam az aznapi továbbképzés miatt, és fogalmam sem volt, hogy hogy fogom túlélni alvás nélkül... De persze simán, mert az előadás 110percig pörgött és humorban sem volt hiány, sőt! Aki nem volt még a Kamrában eddig (ahogy én sem), egy pici kifutó szerű színpadot kell elképzelni, és körülötte 4 blokkban ülnek az emberek, kb 100férőhelyes a nézőtér. Először azt hittem, hogy interaktív előadás lesz, de tévedtem. Ennek ellenére szuper volt.

A darabot Bagossy László rendezte, és már 9 éve játsszák töretlen sikerrel, kapott is díjakat!:) A tartalom is érdekel valakit? :) Na jó, röviden: arról szól, hogy a kirúgott topmenedzserek, akik enyhén szólva el vannak szállva maguktól, egy tréningcég segítségével, hogyan találják meg önmagukat. Kapnak egy kis lelki fröccsöt, önbizalom tuningot pozitív gondolkodással megspékelve, és segítenek nekik reintegrálódni a való életbe. Van, akinek a végén sikerül... De még itt is olvashattok róla. 

Szerintem érdemes megnézni, ha netán multinál dolgozik valaki, akkor meg k-ö-t-e-l-e-z-ő! :) 

Szülinapi epres Pavlova!

Tudom, már régen nem írtam (pedig rengeteg témám van), de úgy gondoltam, hogy a szülinapom kiváló apropó egy újabb bejegyzéshez. Pláne, hogy még tortát is készítettem magamnak:) Életem harmadik tortája, és az első saját szülinapi tortám. Tavaly Ízbolygótól nyertem egy csomagot (olyan játékon, mint, ami most is van nála!), melyben az általam választott sütinek egy málnás-csokis Pavlovát kértem, és annyira bejött, hogy úgy gondoltam, ilyesmi lesz a szülinapi tortám is:) De mivel málnaszezon még nincs, epe viszont van, ezért epres lett! 

Epres Pavlova torta

A "tésztához":

8 tojás fehérje

27dkg porcukor

1tk balzsamecet 

3ek kakaó (nem cukrozott, nálam Van Houten volt)

5dkg csokipasztilla/apróra vágva (nálam 53,8% Callebaut volt)

(Ha valaki nem szereti a túl édeset, akkor elég bele a kakaó vagy a csoki.)

A krémhez:

0,5l tejszín (növényi vagy habtejszín)

És a tetejére annyi eper, amennyi csak ráfér!!!! :)))) (20-30dkg)

Ehhez tettem volna egy pici epres-rebarbarás likőrt, amit múltkor nyertem Praliné Paradicsomtól (jóó, majd beszámolok:), de mivel gyerekek is ettek belőle, ezért mégse. Pedig szép rózsaszín lett volna a tejszínhab :)

A fehérjét felverem majdnem keményre egy csipet sóval, majd mielőtt teljesen kemény lenne, apránként hozzáadom (a lehetőleg leszitált) porcukrot. Utána mehet bele a balzsamecet, a kakaó, és a csoki. Még párat keverek rajta óvatosan (nem habverővel), és mehet is a sütőpapíros tepsire. 

Most 180fokra előmelegített sütőbe tettem, majd visszavettem 150fokra, majd kicsit később 120fokra. Nekem elég volt egy fél óra sütés, és így is kicsit laposabb lett, mint szerettem volna és picit túlsült. Hagytam, hogy a sütőben kicsit kiszáradjon, majd nem sokkal tálalás előtt felvertem a tejszínhabot, rákentem. Rátettem a darabolt epret (egészben is gyönyörű), és picit még be a hűtőbe. Picit macerás felvágni, de nagyon finom, megéri malackodni :)))))

Menetközben sikerült eltörnöm egy szinte teli üveg balzsamecetet... Előfordul, de nem nagyon zavartattam magam, szerencsére a sütibe csak a  szükséges egy teáskanálnyi került bele, és nem az egész.. Toltam volna arrébb a márványlapon, de neki ehhez nem volt kedve, ezért borult... és hát, ha az üveg és a márvány találkozik, ott csak törhet. Folyt minden, üvegdarabok mindenhol. De a süti épségben a tálban. Gyorsan kevertem még rajta kettőt, ki a sütőpapíros tepsire, és be a sütőbe, majd a sütés alatt balzsamecet feltörlés, üvegszilánkkal kéz-nem-elvágás (csak picit), majd felmosás. Khm... elég lett volna kisebb égi jel is, hogy tudjam, hogy fel kell mosnom a konyhában :))) 

Isteni finom volt. És rajta a rengeteg tejszínhab.... De azért ettem hozzá még pluszban epret, mert nem tudtam többet rápakolni. És van még egy fél torta, ki kér? :)

Ui. Nem diétás süti, de egyrészt rám fér, másrészt születésnapom csak évente egyszer van :)
Ui.2. Ezzel indultam egyébként BalhEtterem játékán a desszert kategóriában, és előbb nekik küldtem el:). Játsszatok Ti is! 

Tejlekvár, azaz tejes dolce vita

Egy bő két hete készítettem tejlekvárt, amit Facebookon már sokan megcsodáltak, a leggyakoribb kérdés az volt, hogy mi az a tejlekvár. És valahol jogosan... A tömör válaszom pedig annyi, hogy sokféle tejtermékből, jó hosszan főzött sűrű krém.

Valóban egy jó 2-2,5órán keresztül kell főzni, de közben lehet mindenféle mást is csinálni, mert elég egy 20percenként megkavarni. Van benne tejszín, tej, tejpor és sűrített tej a tejes hozzávalókból. Meg némi vanília, zselatin. Na de miből mennyi?

A tejlekvárral először Hedonism gasztroWAMP standján láttam, Ana pedig mondta, hogy a receptet már feltette az oldalára, de mivel azt hiszem nem írhatom le még egyszer a jogai miatt, ezért a receptet itt olvashatjátok.

És bár macerásnak tűnik, számolgatni kell, edényt kivenni, méricskélni, foglalkozni vele órákon át, miközben másra is van időm... ennek ellenére egyszerű, és finom :) Úgy tűnik mostanság ilyeneket készítek- lásd macaron, bonbon, pizzás csiga. 

Még valami: én tejport használtam, nem mandulát (azt meghagytam a macaronnak), amit egészen meglepő módon a szomszéd kisboltban kaptam, tök olcsón, habár elsőre elég gagyinak tűnt...gyorsan vettem is egy dupla adagot:)

És ugyan "bénázások" közepette nekem nem 30dkg lett a vége, hanem csak 23-25dkg (ezért túl sűrű lett), de így utólag azt gondolom, hogy nem is kell mérlegen méricskélni, csak figyelni és a főzési idő (2-2,5óra) lejárta után lekvárállagnál besűríteni a zselatinnal, majd üvegbe önteni. Legalábbis számomra ez egyszerűbb, mint az 

állandó méricske...

Nagyon nyerő gyerekeknél, felnőtteknél is! :)

Macaron

A gyönyörű macaronok

És igen, megcsináltam életem első macaronját egy hónap rákészülés után!!! :)))

Huh, jó hosszú napom volt kedden...6órát voltam a konyhában. Ennyire hosszúra nem terveztem, de ez lett belőle. "Csupán" macaront és bonbont gyártottam....kísérleteztem. Most jöjjön a macaron, de a bonbon és a múltkor készült pizzáscsiga, illetve tejlekvár is érkezik hamarosan a Zöldpöttyre. 

Szóval szerintem a többség már hallott a macaronról. Aki nem: egy habcsók szerű francia édesség, amit Budapesten és környékén is egyre több helyen lehet kapni ( pl. Zazzi cukrászda, Auguszt cukrászda). Nem olcsó...de nagyon finom. És a készítését egyfajta misztikum lengi körül. Na ezért nem mertem nekiállni az elmúlt 1 hónapban! :) Gyűjtöttem a bátorságot, energiát, lelkesedést és a hozzávalókat! :) 

Na jó, csak a mandulaliszt/apróra darált mandula beszerzése volt számomra kicsit bonyolult. De csak, mert nincs itthon (kávé)darálóm, mandulalisztet beszerezni pedig csak kevés helyen lehet. (T.Nagy Tamásnál állítólag 2200Ft...de valaki tudja hány dekás?) Szóval a vége az lett, hogy vettem hántolt mandulát (kb 700(!) HUF a 10deka, ami szerintem nagyon drága!) és elvittem anyához és az ő kávédarálójában ledaráltam.

Sütés előtt és után

Volt egy receptem, ami kicsit bonyolultnak tűnt (és a többi) is... Öregítsem a tojást (kvázi számoljam ki előre hány nap múlva fogok ráérni elkészíteni), várjak, pihenjen, üssem oda, de fordítva stb. Nem egy szimpla keverjem össze a hozzávalókat és tegyem be a sütőbe cucc. Legalábbis azt hittem.

Aztán a figyelmembe ajánlották Latsia macaron receptjét, amit elolvasva tényleg gyerekjátéknak tűnik az elkészítése. Nem volt benne semmi fakszni (pl. tojásöregbítés), és tényleg úgy írta le, mint ami a világ legegyszerűbb receptje, és nem is érti, hogy mi ez a misztikum körülötte. Most már én sem :) 

Ugyanis szenzációsan sikerült és tényleg nem nehéz!!! :) Sokan dicsérték, ráadásul nekem is ízlik, úgyhogy önbizalom és nagyképűség ide vagy oda: nagyon BÜSZKE vagyok magamra, hogy elsőre ilyen jó lett. És Latsiának köszönöm, hogy ilyen szuper receptet adott, Gesztenyének pedig, hogy figyelmembe ajánlotta.

Na de hogy is kell ilyet csinálni? A csokis macaron receptjét itt találjátok Latsiánál. A receptben található mennyiségből nekem 55-60(összeragasztott) macaron lett (mínusz amennyi ragasztás közben a számban landolt:)))

Sok hozzáfűznivalóm nincs, a receptet nem írnám le, mert nem módosítottam rajta.Csupán követni kell az útmutatást:) 

Csupán egy-két dologgal egészíteném ki, gondolati sorrendben:

1. Nekem 3 tojásfehérje elég volt.

2. Nagyon finom, de nagyon tömény a csokikrém. De szuper recept más sütikhez is.

3. Tényleg a krémen múlik az íze.

4. Igyekeztem valóban szuper minőségű alapanyagokat használni. (Jó, nagy zsák Callebaut csokival könnyű, tudom...:)

5. Igen, még a Van Houten kakaómat is kinyitottam a kedvéért.

6. Összeragasztás után tényleg érdemes még egy napot várni és isteni lesz!

7. Én 2ek kakaót tettem bele

8. A 30perces pihentetés előtt néhányszor odacsapkodtam a tepsit, hogy a légbuborékok kijöjjenek.

9. Azóta megtudtam, hogy az öregítést azért ajánlják a franciák, mert úgy folyósabb lesz a tojás, veszít a súlyából és ezáltal kevesebb/kisebb légbuborékok lesznek benne.

10. Nekem pár szétrepedt, mert még maradt benne buborék. (De az ízén nem változtatott!)

11. Igen, nehéz egyformákat nyomni a habzsákból (kiskanállal is lehet), de szinte mindegyiknek lesz párja a végén. Azért törekedjünk egyformára :)

12. Érdemes hideg krémmel ragasztani, mert ha még meleg, akkor szétcsúsznak. (Én megpróbáltam :)

13. Talán egy picit lehetett volna magasabb. De mitől lesz magas? Azt nem tudom...

14. Tedd egy picit távolabb egymástól a halmokat, mint elsőre gondolod :)

Hajrá! Nálam még lehet, hogy a héten jön a következő adag! :) Aki kér belőle, most szóljon! :)

És ha valaki ez a recept alapján nem próbálja ki, sose fogja...

"Víz a városokért, városok a vízért"- A Víz Világnapja 2011

„Se ízed nincs, se zamatod, nem lehet meghatározni téged, megízlelnek, anélkül, hogy megismernének. Nem szükséges vagy az életben: maga az élet vagy." /Saint-Exupéry/

Az ENSZ 1993-ban nyilvánította március 22-ét a VÍZ VILÁGNAPJÁNAK! 

A Föld felszínének 71%-át víz borítja, de ebből csupán 3% édesvíz (annak is 2,2%-a jég formájában van). Az emberi test 75%-a vízből áll. Földünkön lassan 7milliárd ember él, akik közül a többség nap, mint nap használja otthonában a vizet. Szerencsésnek mondhatják magukat, mert rengetegen vannak, akiknek kilométereket kell gyalogolniuk, hogy vizet találjanak, de az sem túl tiszta... 

De például a Csendes-óceán, hiába egy hatalmas víztömeg, a közepén már 2 kontinensnyi szemétsziget kering. Mindenféle található benne a nejlonzacskótól a fogkefén át a műanyaghajókig. Igen, többnyire műanyag, mesterségesen előállított "szemetek", melyet nem tud lebontani a környezetünk. 

Azt gondolom, hogy az embereknek egytől egyig- különösen a fejlett világban élőknek- oda kell(ene) figyelniük a környezetükre és a mai nap okán, külön kiemelem, hogy a vízfogyasztásra. Magyarországon például a lakosság nagyrészénél a csapból iható víz folyik. Nem feltétlen kell műanyag palackba zárt ásványvizeket fogyasztanunk, ahol aztán a palack megy a csendes-óceáni szemétszigetbe... Aki nem szereti a csapvíz ízét, nekik is már mindenféle víztisztító berendezés a rendelkezésükre áll néhány ezer forintért. 

És akkor jöhet még, hogy fogmosás közben zárjuk el a csapot, ne folyóvízzel mosogassunk, stb. de szerintem (remélem?) ezekkel már mindenki tisztában van, és mindenki odafigyel a saját környezetére. További tippeket  a lenti linkeken találhatunk.

Az ember mikrokörnyezete csak egy pici elem a puzzle-ből, de egy puzzle-t nem lehet kirakni, ha hiányzik egy darabja. Mindenki felelős a saját környezetéért.

További információk, események, versenyek a  2011-es Víz Világnapnak magyar és angol nyelvű honlapján olvashatók.


update:
Magyarországon először adták át a Víz Jószolgálati Nagykövete címet- Takács Nikolasnak- zenéjével hidat teremthet a Duna két partján élő magyar és szlovák állampolgárok között. (Ez nem inkább politika? :o)
Giorgio Armani vizet ajándékozott FB és a honlap
 






A fotó a www.unwater.org/worldwaterday oldalról van.

CsokiWamp

Nálam szerintem nem "sima" WAMP* és nem gasztroWAMP lesz ezentúl, hanem csokiwamp :) Tegnap ugyanis kint jártam a Millenárison. Karácsony óta ismét eljutottam a wampra, de rögtön a gasztrorésszel indítottam...és fejeztem is be :) A hagyományos szekcióba csak éppen "belesétáltam". Na jó, mert jöttek értem, de valójában nem akartam tovább fájdítani a szívemet...mert ilyen helyeken leginkább csak bámészkodom. Hosszabb ideig érlelődik bennem, ha szeretnék venni pl. egy táskát. Nem döntöm el pikk-pakk. Jó, kivéve, ha Karácsonykor még valakinek hiányzik egy-egy ajándék...

Szóval megvettem a kis csokikáimat, amit aztán hazahoztam megosztani mással is:) Pedig ott terveztem behabzsolni őket, de nem volt szívem, mert tudtam, hogy isteni finomak, muszáj másnak is adnom ebből a boldogságból:) És aztán a bonbonokról álmodtam. De tényleg. Reggel arra ébredtem, hogy az jár a fejemben, hogy milyeneket is ettem és hogy milyen finomak voltak! Csak kár, hogy elfogyott :(

Na de milyen finomak is voltak?

Hedonismnál beszereztem egy triót, amiben volt maracujás-pezsgős, pisztáciás-marcipános és rumos diós bonbon. Meg mellé egy zacskó kandírozott citromhéjat, hogy az itthoni bonbonokba, trüffelekbe is legyen mit pakolni :) Ja, és egy zacskó vajkaramellát. Rohamosan fogy!:) Láttam még tejlekvárt, ami nagyon megfogott, de most ki kellett bírnom, hogy nem veszem meg. Cserébe megpróbálom itthon elkészíteni majd :)

Keserédestől a kedvencemet, a maracujás-marcipános bonbont vettem és egy olyat, amit még nem kóstoltam: epres-pezsgőset. Egyébként nekik 30 féle bonbonjuk van, amint most az új képeslapról láttam. Ebből én személy szerint 11 fajtát kósoltam "csak", ahogy gyorsan összeszámoltam. Hiába, megvannak a kedvenceim :) Na ki találja ki a fentiekből? Igen, a gyümölcsös-marcipánosak nálam a tuti befutók!!!:) De azért majd rágyúrok a többire is.

Végül, de nem utoljára a Pelle-Molnár Kézműves Bonbontól hoztam egy belga sörös, egy vaníliás-mákos és egy tejcsokis-levendulás trüffelt. Utóbbira inkább nem mondom, hogy milyen kifejezést használt a kóstolótársam, aki nagyon utálja a levendulát és a nagymamákra emlékezteti... De egyébként ízlett neki, és nekem is! Csak az illatával (neki szag) volt gondban...

A ChocoMe is kint volt, tényleg gyönyörű, álomszép tábla csokoládékkal, de még mindig nem volt szívem kiadni 1500forintot egy tízdekás tábláért. Habár majdnem ugyanennyibe kerül 10dkg kézzel készített bonbon is.. utóbbi szerintem "kicsit több" pepecseléssel. Szenzációs a chocome-ötlet, az tény. Még nem kóstoltam, az is tény. Valaki szerint nem annyira finom, mint amennyi a marketing és az ára. De ezt egyszer letesztelném magam is.

Az a helyzet, hogy nagyon vissza kellett fognom magam, de így is egy bő órán belül elfogytak a csokik. És annyira finomak voltak, hogy....most is elolvadok, ha a tegnap este kóstolt ízekre gondolok. Aki még nem evett hazai kézműves bonbont, az minél előbb pótolja. Egyre több a csokoládémanufaktúrák száma, biztos, hogy mindenki megtalálja a kedvencét...már ha tud választani.

Ja igen, és tegnap végre sikerült beszerezni spaklit, ma megyek kenőkésért, és a kertből kibányászok egy nagyobb márványlapot és remélem akkor már itthon is fogok tudni kísérletezni a márványlapos temperálással és mindenféle finom csokikkal:)

Két cikk a csokoládé temperálásáról a desszert.eu és a Praliné Paradicsom tolmácsolásában.

És egy videó bonbonkészítésről (szilikonformában), de ezt a Zöldpötty Facebook oldalára már belinkeltem.

Hamarosan jönnek a házi csokikalandjaim is! Akit érdekel, kövesse a Zöldpöttyöt Facebookon, vagy itt a honlapon válhat még "követővé" a jobb oldali sávban klikkelgetve:)

*WAsárnapi Művész Piac
A WAMP és a Pelle-Molnár Kézműves Bonbon képei saját honlapjukról, a Keserédes logó a melange.blogter.hu-ról, a Hedonsim fotója pedig a tulajtól, a videó pedig youtube-ról származnak.

Végre főztem, nem csak sütöttem! - avagy thai est Rita konyhájában

Múlt héten egy thai főzőesten vehettem részt Hadarik Rita vezetésével, aki a reformkonyha egyik híve, amint ezt a Rita konyháján is végigkövethetjük. Ezúton is köszönöm a lehetőséget:)

Sajnos fotóim nincsenek az eseményről (mert hát főztem:), de mivel a tv2 forgatott egy pár órán keresztül a Talpig Nő című műsorához, ezért nemsokára videóm lesz róla, illetve lehet, hogy képek is. Majd felteszem. A műsor, ha minden igaz, március 27-én lesz 11.50-kor, de ezt az infót még szeretném megerősíteni. De mindenesetre utána fent lesz az interneten, so no problemo... Tévém úgysincs, én is a neten fogom megnézni szerintem. 

Szóval mielőtt rátérnék a menüre... A koncepció egy kicsit más volt, mint amikor eddig főzőtanfolyamon jártam. Na, nem mintha túl sokszor lett volna rá lehetőségem pénzem...de tavaly szülinapomra befizettem magam a Csillagánizs Bonbonok világa kurzusára (én még Juhos Józsefnél voltam..). 

Na de vissza a thai esthez: összesen 4 fogás volt, és 8-an voltunk. A csapatot Rita úgy osztotta be, hogy egy-egy páros egy-egy fogást készít elő- mivel a thai konyhában az előkészítés a hosszú idő, maga a sütés-főzés csak pár perc, szóval elég sokáig tartott volna, ha mindenki minden fogást előkészít magának, aztán megfőzi/süti. Így is kb. délután 5-től este fél10-ig ott voltunk, de az a forgatás miatt volt. Ez egy picit meglepő volt számomra, mert a korábbi tapasztalatom miatt úgy gondoltam, hogy mindenhol az a szokás, hogy -oké párosával dolgozunk a munkahelyek miatt-, de mindenki minden fogás elő-és elkészítésében részt vett. 

Na de sebaj, így legalább én lettem a rákpucoló "mester" Krisztával:) Ugyanis az első fogás gyors kókuszos garnéla/királyrák volt chilis-mangós és korianderes mártogtóssal. Húú, ezt valami isteni finom volt!!! Ezt tuti megcsinálom itthon is. Nekem ez jött be legjobban! Tulajdonképpen a megpucolt királyrákot tojásba mártottuk, aztán meghempergettünk pankoban*, majd megint tojás és kókuszreszlék (!!!), majd be a sütőbe és pár perc múlva kész is volt! Ez valami isteni finom volt! Ja, és hozzá a mangós szósz- amit én csináltam:)- és a korianderes is tutijó volt!

Ezalatt egy másik csapat a kókusztejes zöldséglevest készítette. Ehhez nem nagyon tudok hozzászólni, mert én csak ettem belőle, az elkészítését, csak receptből tudom... Finom volt, de a zöldséglevest még mindig nem szeretem. Szívem szerint összeturmixoltam volna, hogy csak egy nagy massza legyen :)

Ezután jött a főétel. Ami pedig.... (lapozom a receptet:).... gyömbéres, kesudiós pirított kacsa volt üvegtésztával, zöldségekkel, szójaszósszal megpakolva és wokkal megsütve pár perc alatt. Szerintem magáért beszél. Annyit tennék hozzá, hogy a szójaszósszal túl nagy barátságban nem voltam eddig, mert "csúnya barna lesz tőle az étel", de most megtudtam, hogy csak sózza és színezi a kaját, úgyhogy az enyémen is volt... Illetve nekem újdonság volt, és itthon is használható ötlet (ha lenne mélyhűtőm...), hogy, ha a kacsát félig lefagyasztjuk, akkor után tudunk belőle nagyon vékony szeleteket vágni, amelyek pikk-pakk megsülnek az "elektromos wokban". 

Na és az utsó a desszert volt, amit igazából a legelején kezdtünk el csinálni, mert hűlnie kellett: gyümölcsös szusit ettünk. Csillagánizsos (neeem, ez most nem az a csillagánizs, egy másik, de mégis az :))) tejberizst főzött a desszertfelelős csapat- amíg én rákot pucoltam-, majd az kilapítottuk egy tepsiben, hűtő. 1óra (?) múlva kivettük, tettünk bele gyümölcsöket (kivi, eper, grapefruit, de nyilván bármi lehet), és felcsavartuk, mint egy piskótatekercset, majd szépen is "darabokat" vágtunk belőle. Persze ekkorra már degeszre ettük magunkat, többen már elvitelre kérték az adagjukat, aki meg úgy sem vitt, az a gyönyörű szép (höhö) szusi-tálalásomat esetleg a tévében megnézheti majd, ha bevágják :) 

Ja igen, és minden fogást megettünk a szépen megterített asztalnál :). Ami nem szokványos, de ha jól tudom, most a tv miatt volt így. Egyáltalán nem bántam :).

Ez volt a Rita konyhája thai főzőtanfolyama. Jól éreztem magam, és örülök, hogy most főztem is, mert többnyire sütni szoktam, "normális főételt" csak ritkán alkotok :).

Aztán tessék nézni a Talpig nő c. műsort március 27-én 11.50-kor a tv2-n! De tilos röhögni az értelmes/tlen nyilatkozataimon, ha véletlen azt is beleteszik:))) 

Na, de kíváncsi lennék arra is, hogy máshol hogyan néz ki egy főzőtanfolyam, mert gondolom séf-függő a dolog. Én mennék még szívesen, de aki volt már, vagy tartott főzőkurzust (ez egy név nélküli célzás:) elmondhatná, hogy ő miket tapasztalt. És akik ott voltak velem a thai esten?

Már megint mennyit írtam...

------------

* A panko japán zsemlemorzsa, ahol csak a kenyér belsejét használják hozzá, és az is kicsit nagyobb darabos mint, a mi zsemlemorzsánk.

Ez nem promóció volt, de valahol a poszt "támogatója" a Rita konyhája, Rita főzőiskolája, a Miele, a tv2 és a Csillagánizs, ha már ennyit linkelgettem őket :))))

A fotó a Rita konyhája weboldalról származik. 

Funkcionális aktív park Ferencvárosban, avagy rekreációs fejlődés Budapesten

A minap a ferencvárosi Markusovszky téren sétáltam át. Már estefelé járt, sötét volt, de szépen ki volt világítva minden és akkor élet volt ott, hogy csak ihaj!
Gyönyörűen felújították a nemrég még nagyon lepukkant parkocskát. Ugyan nagy szívfájdalmamra az egyik fele még mindig betonnal borított közparkoló, illetve murvás magán-fizető parkoló, de a nagy részét mégiscsak "aktív parkká" építették talán tavaly... Van egy pici focipálya, talán gumiborítással (ennyire nem figyeltem), néhány ping-pong asztal, padok, hiperszupermodern tornyos, ezüst csúszdás játszótér, valamint egy másik játszótér egy forgós játékkal. Szerintem felnőtteknek, mint amilyen Óbudán és Sanghajban is van (habár kisebb méretben gyerek játszótéren is szokott lenni). Mindez persze külön-külön körbekerítve. Láttam még egy sárgamellényes biztonsági őr bácsit, aki fel-alá járkált :) Ja, és egy elkerített kutyasétáltató park is van.
Természetesen. Vagy sem.

A lényeg, hogy elindult valami újítás, zöldesítés. Éljen a REKREÁCIÓ!